Csanády-borház

A Csanády-ház az alföldi puszta egyik legrégebb népi lakóháza. 

A Csanádyak Bocskai István rokonsági köréhez tartoztak. Mint ilyenek, a fejedelem után a Nagykereki vár birtokosai lettek. Címeres oklevelt I. Lipót királytól kaptak 1690-ben. 

A Csanádyak Hajdúszoboszló, s az egész hajdúkerület egyik legelőkelőbb családja, amely a XVIII. században három egymást követő generációban kerületi főkapitányt, magas állású katonákat és táblabírákat adott a hajdúságnak.

A Csanádyak jó diplomaták, és elég ravaszak voltak ahhoz, hogy hasznot húzó kedvezményeket tudjanak kicsikarni a hajdúkerület népének.

 
 
A Csanádyaknak döntő érdemeik voltak abban, hogy a sok viszonttagság után a XIX. század kezdetével Hajdúszoboszló megerősödött, és tekintélyes hajdúvárosként érkezett el a reformkorhoz.

Emléküket őrzi a klasszicista stílusú, műemlékileg hitelesen helyreállított épület.

A Csanády-ház

Az 1806-ban épült, a paraszti hagyományokat követően berendezett, felújított Csanády-ház egész évben, 50 férőhellyel, családias hangulattal, udvarias kiszolgálással, harmónikaszóval, gazdag foly- és palackozott borkínálattal várja kedves vendégeit. A téli rendezvények, ünnepek hangulatát a kemence- és cserépkályhafűtés emeli.

A Csanády-ház igény szerint, bejelentkezésre családi ünnepek, rendezvénye lebonyolítását is vállalja. 

A Csanády-pince

A magyar történelmi borvidékek legjobb pincészeteinek gazdag kínálatával, borkóstolással igyekszik hozzájárulni az idelátogatók kellemes kikapcsolódásához.

A Csanády-borozó

A Csanády-ház udvarán épült borozó tavasztól-őszig várja kedves vendégeit. Kül- és beltéri fogadóhelységgel, gazdag borkínálattal, borkorcsolyákkal állunk rendelkezésükre.

Görög Katolikus templom    (Istenszülő oltalma)

 

A kis görög katolikus közösség 1994-ben építtette meg templomát. Korszerű anyagokat a bizánci stílus jegyeivel ötvözött, tervezője Lengyel István. Az ikonokat Latorcainé Újházi Aranka készítette.

 

(A görög katolikus egyház 1596-ban jött létre, amikor a bizánci szertartású magyarországi ortodox hívek jelentős része elfogadta a pápát és csatlakozott a katolikus egyházhoz. A görög katolikus jelző azt jelenti, hogy a római pápát Szent Péter utódjának és az Egyház földi vezetőjének tartják - ezért "katolikus"; ugyanakkor kifejezi a keleti (általános szakkifejezéssel "ortodox", saját terminológiában "bizánci") szertartáshoz való ragaszkodást (pl. Szent Liturgia végzése), és bizonyos egyházfegyelmi dolgok megtartását is (pl. nős emberek pappá szentelése) - ezért "görög".)

Római Katolikus templom (Szent László) 

A Szent László tiszteletére szentelt templomot barokk stílusban építették. Freskóit a katolikus egyházi művészet jeles képviselője, Takács István készítette az 1930-as években. A diadalíven megelevenedik a város múltja.

A templomhajó mennyezetképének témája: Árpád-házi Szent Erzsébet jó cselekedetei.

A magyar szentek világát és a hely szellemét szerencsésen egyesíti a Szent László -legenda újrafogalmazása, amely a víz feltörését ábrázolja.

           II. Világháborús emlékmű

 A város főtéren állították fel a II. világháború hajdúszoboszlói áldozatainak emlékművét.