A városról

Hajdúszoboszló az Alföld északkeleti részén található, Budapesttől 200 kilométerre keleti irányban, Debrecentől 20 kilométernyire délnyugaton.
Határában három tájegység érintkezik egymással: észak-északkeletről a Hajdúhát, észak-északnyugatról a Hortobágy és délről a Nagy-Sárrét, illetve a Berettyó vidéke.
 

  A hajdúk bejövetele

     Pillantás a múltba
 
Történeti adatokból, szórványleletekből, az utóbbi évek régészeti feltárásaiból tudjuk, hogy az Alföldnek ez a része a népvándorlás korában is lakott volt. A természeti adottságok és a kereskedelmi utak találkozása miatt hunok, vandálok, gepidák, gótok, avarok stb. sűrűn váltogatták itt egymást.
Az Árpád-kor első szakaszában népes településekkel rendelkezett ez a környék. Szoboszló első írásos említése 1075-ből származik, amikor I. Géza az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

  Bocskai István erdélyi fejedelem 1606. szeptember 2-án kelt címeres  

 adománylevelével 700 lovashajdúnak adott otthont a krími tatárok által elpusztítottSzoboszló helyén.                                                         

A település szláv eredetű neve ezért egészült ki a "hajdú" előtaggal. De "Hajdúszoboszló" formájában csak a XIX. században terjedt el.

A város a XX. sz. első harmadáig élte a földművelő, pásztorkodó hajdúsági kisvárosok küzdelmes, megszokott életét. 1925. október 26-tól, a hévíz feltörésével kezdődött el a fellendülés. A gyógyvíz mind nagyobb szerepet kapott. Elkezdődött a fürdővárossá fejlődés, de a mezőgazdaság ezután is megőrizte jelentős szerepét, és ezt a másik kincs, a földgázmező feltárása sem szüntette meg.

 Az egészséges élet csak három szó: 
gyógyvíz, napfény, Hajdúszoboszló!
 
Az ideutazónak mindig nagy esélye van arra, hogy jó időt fogjon ki. Hiszen 30-40 csupán a téli napok száma 0 °C átlaghőmérséklettel, és 80-85 a nyári napok száma, amikor a hőmér-séklet átlaga 25 °C.
Kincse a vidéknek a jó mezőgazdasági területeken, a gázmezőkön és a gyógyvízen kívül a bőséges napfény. Éves átlagban a napfényes órák száma eléri, olykor meg is haladja a kétezer órát. Hajdúszoboszló tehát Magyarország egyik legnaposabb tájegysége! Az uralkodó szélirány északnyugati. A fürdő és parkosított környékének mikroklímája pedig gyorsítja a gyógyulást levegőjének jódos, sós páratartalmával.